
Mátyás Király Gimnázium és Kollégium
Fonyód
8640 Fonyód, Hunyadi János u. 3
Telefon: +36 85 / 561 - 960
Fax: +36 85 / 561 - 966
e-mail: titkarsag@liveedu.matyas-fonyod.hu
OM azonosító: 034145






Megvalósult Magyarország Kormányának támogatásával.

MTA Alumni
A Középiskolai MTA Alumni Program a mára kutatóvá érett diákok segítségével, egykori alma materükhöz fűzÅ‘dÅ‘ kapcsolatukra építve viszi közelebb a középiskolás fiatalokhoz a tudományos gondolkodás értékeit tudomány-népszerűsítÅ‘ elÅ‘adások és az azokat követÅ‘ beszélgetések formájában. A 2020 végén kiküldött felhívásra 2022 februárjáig csaknem 1600 kutató jelentkezett, akik szívesen tartanának elÅ‘adást saját iskolájukban, de a legtöbben más középiskolákban is. Nevük, kutatási témáik és iskolapreferenciáik az alábbi webcímen elérhetÅ‘ felületen láthatók:
​
https://mtadb.knack.com/kzpiskolai-mta-alumni-program-eladk#kezdlap/
Középiskolai MTA Alumni Program a Mátyás Király Gimnáziumban
Az elsÅ‘ elÅ‘adásra 2022. április 25-én került sor a középiskolai MTA Alumni Program keretében. Dr Fodor Péter Élelmiszerbiztonság címmel tartott rendkívül hasznos és érdekes elÅ‘adást diákjainknak és kollégáinknak az iskola Mátyás laborjában.
A Professzor úr a Magyar Agrár - és Élettudományi Egyetem Élelmiszertudományi és Technológiai Intézet Élelmiszerkémia és Analitika Tanszékén dolgozik, ahol elmondása szerint elsÅ‘sorban analitikai mérésekkel foglalkozik.
ElÅ‘adása során több, laikusok számára is érdekes témát érintett. Az elején mindjárt egy mindenki számára elgondolkodtató kérdéssel nyitott: vajon minden esetben a biogazdálkodás-e a célravezetÅ‘? A csattanó maszlag példája rendkívül elgondolkodtató volt, ugyanis ez a mérgezÅ‘ gyomnövény a növényvédÅ‘szerek hiányában bejuthat akár az élelmiszerekbe, így elÅ‘fordult már kisgyermekeknek készített kölesgolyókban is. A csattanó maszlag magja atropint tartalmaz, ami káros az idegrendszer fejlÅ‘désére.
Az arzénrÅ‘l, annak mérgezÅ‘ hatásáról már mindenki hallott. A Professzor úr figyelmünkbe ajánlotta Móricz Zsigmond Tiszazugi méregkeverÅ‘k című művét, amely a XX. század elején történt valós eseményeken alapul.
Ki gondolta volna, hogy a tenyésztett lazac azért egészségesebb, mint a vadlazac, mert utóbbi úgy is az asztalunkra kerülhet, hogy nem tudjuk milyen káros anyagok kerültek bele.
Az elÅ‘adás során érintettük még a króm a táplálkozásunkban betöltött szerepét. Majd az egészséges vízfogyasztásra hívta fel a hallgatóság figyelmét. Bátran fogyasszunk csapvizet, ugyanis sokkal kisebb az ökológiai lábnyoma, mint a palackos víz fogyasztásának!
Az élelmiszerekkel kapcsolatban kitért az E 153 -as számú szénre, amit gyakran használtak akár fagyiban is a fekete szín eléréséhez. Mivel azonban a szén nagy adszorpciós képességgel rendelkezik, az emésztÅ‘rendszerben a vitaminokat, ásványi anyagokat is megköti, ezáltal hiánybetegség léphet fel, ezért ezt az adalékot hamar betiltották. Hasonló sorsra jutott a fehér színezÅ‘ként ismert titándioxid, amit 2022. január 20-tól nem használhatnak élelmiszer adalékként az Európai Unióban.
Utolsó témakörben a gombatoxinokról hallhattunk. Ezek azok a hétköznapi mérgek, melyek kimutatása nehézkes, hiszen nagyon kis mennyiségben már kifejtik káros hatásukat, és az élelmiszerek jelentÅ‘s részében jelen vannak. Ezeket a mikotoxinokat a jövÅ‘ben sokkal inkább szem elÅ‘tt kell tartani, mint eddig.
Az elÅ‘adás, valamint az azt követÅ‘ szakmai beszélgetés nagyon érdekes és hasznos volt mindannyiunk számára. A következÅ‘ Alumni programunk a gyógyszerkísérletekrÅ‘l fog szólni május 30-án, ahova várjuk az érdeklÅ‘dÅ‘ket!
Második program
A Magyar Tudományos Akadémia Alumni programjának keretében 2022. május 30-án érkezett a fonyódi Mátyás Király Gimnáziumba Dr Bagdy György a Semmelweis Egyetem Gyógyszerhatástani Intézetének vezetÅ‘je. Gyógyszerkutatás témakörben tartott elÅ‘adást.
​
ElÅ‘ször életútjának fontos állomásairól mesélt. Az elsÅ‘ fontos szakasz a középiskola éveire tehetÅ‘, amikor a fizika és a matematika mellett a biológia felé fordult az érdeklÅ‘dése. Édesanyja orvos, sokat beszélt a fiúnak a bacilusok, vírusok felfedezésérÅ‘l, a gyógyszerek hatásairól. Ezek hatására biológusnak készült az ELTE-re, de végül gyógyszerész képzésre jelentkezett. Az itt tanult kémia, fizika, biofizika erÅ‘s alapot jelentett számára a késÅ‘bbi kutatásaiban. Gyógyszerész hallgatóként Országos Diákköri kutatásai miatt került az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetbe, ahol a fiatal neurológusok, pszichiáterek jó szívvel fogadták. Itt a célja különbözÅ‘ kutatási módszerek kialakítása, vizsgálatok indítása volt. Az itt gyűjtött mintáiból a Kísérleti Orvostudományi Intézetben lettek mérési eredmények. A diploma után 1986-tól az Amerikai Egyesült Államokba kapott ösztöndíjat öt évre. 2002-tÅ‘l az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet igazgatója lett, amelyet 2007-ben sajnos bezárták. Az itt folyó kutatások félbe maradtak, illetve néhányat európai uniós projektek keretében tudtak folytatni. A kutatások késÅ‘bb a Semmelweis Egyetem falain belülre kerültek.. Az egyetemi oktatás során egyre több hallgató gyűlt köré, egyre nagyobb csoportban dolgozott. Nem sokkal késÅ‘bb a Semmelweis Egyetem Gyógyszerhatástani Intézetének professzora lett.
​
Kutatásai témái:
-
a migrén –CGRP összefüggés vizsgálata
-
a szerotonin szerepe az epilepsziában,
-
a gének és a környezeti hatások kölcsönhatásai depresszióban,
-
az extasy drog hatásai az agyra (ebbÅ‘l könyve is született az Európai Unió támogatásával),
-
a szerotonin szerepe a hormonális szabályozásában
​
Kutatásaiban számos doktorandusz hallgató kapcsolódott be és szerzett tudományos fokozatot.
​
A gyógyszerkutatásban az új gyógyszerek kifejlesztése és a felhasználóhoz való eljuttatása hosszú folyamat, 10-15 évig is tarthat. Az elsÅ‘ szakasz a preklinikai vizsgálatokat foglalja össze. Itt molekuláris vizsgálatok folynak, illetve az állatkísérletekre is sor kerül. Itt a lehetséges kémiai vegyületek nagy része kiesik a további vizsgálatok bevonásából. Ha az új vegyület ezen a szakaszon sikerrel teljesít, akkor következik a klinikai vizsgálat szakasza, amelyben már betegeken figyelik a gyógyszer hatását. Amennyiben ezen a fázison is túljut az adott hatóanyag, akkor jöhet a törzskönyvezés, gyártás és a forgalomba hozatal. Ez a legrövidebb szakasz.
​
De hogyan is kezdhetünk el egy új gyógyszert kifejleszteni?
​
ElsÅ‘ lépés (unmeet need) a felismerés, hogy az adott betegségre nincs jó gyógyszer. Itt elindul a betegség molekuláris okainak megismerése, kialakulásának feltárása, kutatása. A molekuláris okok feltárása után olyan vegyületek után kutatnak, amelyek ezekre a folyamatokra hatnak. A hatásmechanizmus elvi kidolgozása után következik a célpont validálása, azaz megvizsgálni azt, hogy a betegség kialakulására hat-e a gyógyszer, illetve arra a fehérjére hat-e a gyógyszer amire szeretnénk.
​
Az elÅ‘adó egyik kedvenc kutatási területe a migrén és az ehhez kapcsolódó gyógyszerek kutatása. A migrén a lakosság kb 10%-át érinti enyhébb vagy súlyos formában. A migrén gyógyszeres kezelésének két útja van, a megelÅ‘zés és a rohamkezelés, rohamoldás. Dr Bagdy György és csoportja a megelÅ‘zÅ‘ gyógyszeres kezelés kutatásában ért el nemzetközi szinten is elismert eredményeket. A vérben lévÅ‘ CGRP tartalom mérésével elÅ‘re jelezhetÅ‘ a migrénes roham. A CGRP szint szabályozás, mint gyógyszer célpont jelent meg a kutatások eredményeiben. Az általa vezetett kutatócsoport eredményei alapján jutottak el ma Magyarországon is használt migrént megelÅ‘zÅ‘ gyógyszerek használatához.
​
Sok kérdés hangozz el a hallgatóság körébÅ‘l az elÅ‘adás végén, melyekre Professzor úr kimerítÅ‘ válaszokat adott.
Köszönjük az elÅ‘adását! Köszönjük hogy eljött hozzánk!
Harmadik program
Üvegleletek titkai
MTA ALUMNI elÅ‘adás a gimnáziumban
November 7-én a Magyar Tudományos Akadémia elÅ‘adássorozatának 3. elÅ‘adásához értünk a Mátyás Laborban. Dr. Fórizs István „Üvegleletek titkai” című elÅ‘adásának keretében elÅ‘ször saját tudományos pályájának legfontosabb állomásait mutatta be: elÅ‘ször izotópgeokémiával foglalkozott, majd templomi freskók maradványait elemezte, ezt követÅ‘en az üvegek összetétele és kémiai jellemzÅ‘ik felderítése került érdeklÅ‘désének középpontjába.
​
Jelenleg a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Földtani és Geokémiai Intézet munkatársa. Az, hogy a tudomány megítélése szempontjából az üvegek szerkezetének, összetételének a kutatása, fejlesztése milyen fontos terület, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 2021-ben a fizikai Nobel-díjat 3 olyan tudósnak ítélték oda, akik üvegekkel foglalkoztak.
​
Az elÅ‘adás keretében érdekes áttekintést kaphattunk a különbözÅ‘ történelmi korok üvegleleteirÅ‘l, így például a kb. 5 000 éves föníciai üvegekrÅ‘l, majd az egyiptomi fajanszokról. A Kárpát-medencében a szkíták, késÅ‘bb a kelták, majd a rómaiak hagytak üvegleleteket maguk után. A kelta korból származó üvegkarperecek igazán lenyűgözÅ‘ látványt nyújtottak. Ma is viselhetné bárki Å‘ket. A IV. századból a Szekszárd környékérÅ‘l elÅ‘került lelet igazi ritkaságszámba megy. Az avarok a VI – VII. században fÅ‘leg nyakláncokat és szemes üveggyöngyöket hagytak maguk után.
​
De mibÅ‘l készül az üveg?
A kvarchomok 1720 °C-os olvadáspontját a Na, K jelentÅ‘sen csökkenti. Úgynevezett hordozóanyagként sziksót, fahamut és ólmot használtak. Ékírásos agyagtáblákon Kr.e. 1 500 körül az üveggyártás folyamatáról lehetett olvasni. Mai értelemben ezek az akkori kor „szakkönyvei” voltak. Különlegesen szépek az ún. vörös (opak) üvegek, melyet rézzel színeztek. A vas szerepérÅ‘l is ejtett néhány szót elÅ‘adónk. Megtudhattuk, hogy a vasat nem az olvasztás elsÅ‘ fázisában teszik az üvegbe, valamint azt, hogy a vas úgynevezett belsÅ‘ redukálóként működik. Az üvegkészítés tudásának eljutását a mai Irak területérÅ‘l Írországig és Skandináviáig térképen követhettük nyomon.
​
Esettanulmányként az Árpádkori üveggyöngyök történetét mutatta be elÅ‘adónk.
Szintén térképen követhettük nyomon a Kínában Kr.e. II. századból feltalált ezüstfóliás üveggyöngy útját a Selyemúton keresztül Európába. Megtudhattuk, hogy a szakma számára különösen nagy jelentÅ‘ségű volt a tatárjárás korából elÅ‘került, igazi kuriózumnak számító üvegek vizsgálata.
​
Dr. Fórizs István elÅ‘adása bemutatta számunkra, hogy milyen izgalmas, mikor egymástól nagyon távolinak tűnÅ‘ két tudományt, mint a kémiát és a régészetet összekapcsolják egymással és így próbálnak tudományos problémákra válaszokat keresni.
​
Az elÅ‘adást egy kötetlen szakmai beszélgetés követte, melyen Dr. Fórizs István és a reál munkaközösség, valamint a labor munkatársai vettek részt.
Negyedik program
Dr Fehérvári Imre: Emberi recycling
​
A Magyar Tudományos Akadémia Alumni program keretében 2022. november 8-án került sor a negyedik elÅ‘adásra fonyódi Mátyás Király Gimnáziumban Dr Fehérvári Imre sebész, proktológust a Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Gasztroenterológiai Osztályáról.
ElÅ‘adónk a szervátültetés történetébÅ‘l, folyamatából, nehézségeirÅ‘l és örömeirÅ‘l osztott meg velünk pillanatképeket. Bemutatott egy ikont, amelyen Szent Kozma és Szent Damjan lábtranszplantációt végzett. A műtét érdekessége az volt, hogy a lábszár donor szerecsen volt, a recipiens fehér ember. Diocletianus római császár idejében éltek és tevékenykedtek, ma Å‘k az orvosok, sebészek védÅ‘szentjei. Elmesélte, hogy a magyarországi elsÅ‘ májátültetést végzÅ‘ szegedi orvost bíróság elé idézték csonkítás miatt, aki a további kísérleti fázisban lévÅ‘ gyógyszeres kezeléseket így már nem folytathatta. Az akkori átültetett máj donorja ma is él, és jó egészségnek örvend, testvére, aki a máj egy darabját kapta, már nincs az élÅ‘k sorába.
A kezdeti nehézségek ellenére a magyarországi szervátültetések a világban elvégzett műtétek idejét szorosan követik, amire méltán büszkék lehetünk (világon az elsÅ‘ veseátültetés 1954-ben Bostonban volt, 8 évvel késÅ‘bb Magyarországon is sikeres veseátültetés történt). Az elÅ‘adásból megtudhattuk, hogyan, milyen körülmények között és milyen feltételekkelhasználhatóak az agyhalottak szervei transzplantációra, hogyan működik a donor kártya, és miként adhatunk beleegyezÅ‘ nyilatkozatot a szerveink „újrahasznosítására”.
Megtudtuk, hogy a vese az, ami a legtovább bírja testen kívül (24 óra), és a szív illetve a hasnyálmirigy, amelyeket a legrövidebb idÅ‘ alatt át kell ültetni. Ezen szervek esetében erre 12 órája van a sebészcsoportnak. Bepillantást kaphattunk abba is, hogy hogyan szállítják a szerveket, illetve a kevésbé egészséges, de még megfelelÅ‘ állapotú szerveket hogyan gyógyítják meg mesterségesen, még a beültetés elÅ‘tt. Beleláthattunk a nehézségekbe, amikor megjön a telefon éjjel háromkor, hogy van egy beültethetÅ‘ szív és azonnal kell dönteni, hogy van-e hozzá megfelelÅ‘ recipiens, az műtétre kész állapotban van-e, a kórházba tud-e érni idÅ‘ben, a műtétre a csapat és a felszerelések elérhetÅ‘ek-e, készen állnak-e, minderre legfeljebb 12 órája van a csapatnak.
A szervátültetésen átesett emberek segítségében részt vesz a Magyar Szervátültetettek Szövetsége. Ebben a szervezetben orvosok, szervre várók és új szervvel élÅ‘ emberek segítik egymást, egy élÅ‘ közösséget alkotva.
A diákság számára az ElÅ‘adó megmutatta azon irányait ennek az orvosi szegmensnek, amelyek még megoldásra, fejlesztésre várnak, mint például : robotok által elvégezhetÅ‘ műtétek, műszervek működésének stabilizálása, méretének fejlesztése, Å‘ssejtek felhasználásával szervek mesterséges elÅ‘állítása ( ma egér húgyhólyagot elÅ‘állítani már rutinfeladatnak számít), az immunszupresszív
gyógyszerek használatának optimalizálása.
​
Az elÅ‘adást követÅ‘en a természettudományos munkaközösség tagjai az elÅ‘adóval szakmai beszélgetést folytattak, ahol professzor úr kifejtette nézeteit a természettudományok tanulásának fontosságáról, mesélt saját hollandiai tapasztalatairól, ahol tanulmányainak egy részét végezte és erre az idÅ‘re a családja is elkísérte.
​
Köszönjük, hogy eljött hozzánk!