mta_web.jpg

MTA Alumni

A Középiskolai MTA Alumni Program a mára kutatóvá érett diákok segítségével, egykori alma materükhöz fűződő kapcsolatukra építve viszi közelebb a középiskolás fiatalokhoz a tudományos gondolkodás értékeit tudomány-népszerűsítő előadások és az azokat követő beszélgetések formájában. A 2020 végén kiküldött felhívásra 2022 februárjáig csaknem 1600 kutató jelentkezett, akik szívesen tartanának előadást saját iskolájukban, de a legtöbben más középiskolákban is. Nevük, kutatási témáik és iskolapreferenciáik az alábbi webcímen elérhető felületen láthatók:

https://mtadb.knack.com/kzpiskolai-mta-alumni-program-eladk#kezdlap/

Középiskolai MTA Alumni Program a Mátyás Király Gimnáziumban

 

Az első előadásra 2022. április 25-én került sor a középiskolai MTA Alumni Program keretében. Dr Fodor Péter Élelmiszerbiztonság címmel tartott rendkívül hasznos és érdekes előadást diákjainknak és kollégáinknak az iskola Mátyás laborjában.

A Professzor úr a Magyar Agrár - és Élettudományi Egyetem Élelmiszertudományi és Technológiai Intézet Élelmiszerkémia és Analitika Tanszékén dolgozik, ahol elmondása szerint elsősorban analitikai mérésekkel foglalkozik.

Előadása során több, laikusok számára is érdekes témát érintett. Az elején mindjárt egy mindenki számára elgondolkodtató kérdéssel nyitott: vajon minden esetben a biogazdálkodás-e a célravezető? A csattanó maszlag példája rendkívül elgondolkodtató volt, ugyanis ez a mérgező gyomnövény a növényvédőszerek hiányában bejuthat akár az élelmiszerekbe, így előfordult már kisgyermekeknek készített kölesgolyókban is. A csattanó maszlag magja atropint tartalmaz, ami káros az idegrendszer fejlődésére.

Az arzénről, annak mérgező hatásáról már mindenki hallott. A Professzor úr figyelmünkbe ajánlotta Móricz Zsigmond Tiszazugi méregkeverők című művét, amely a XX. század elején történt valós eseményeken alapul.

Ki gondolta volna, hogy a tenyésztett lazac azért egészségesebb, mint a vadlazac, mert utóbbi úgy is az asztalunkra kerülhet, hogy nem tudjuk milyen káros anyagok kerültek bele.

Az előadás során érintettük még a króm a táplálkozásunkban betöltött szerepét. Majd az egészséges vízfogyasztásra hívta fel a hallgatóság figyelmét. Bátran fogyasszunk csapvizet, ugyanis sokkal kisebb az ökológiai lábnyoma, mint a palackos víz fogyasztásának!

Az élelmiszerekkel kapcsolatban kitért az E 153 -as számú szénre, amit gyakran használtak akár fagyiban is a fekete szín eléréséhez. Mivel azonban a szén nagy adszorpciós képességgel rendelkezik, az emésztőrendszerben a vitaminokat, ásványi anyagokat is megköti, ezáltal hiánybetegség léphet fel, ezért ezt az adalékot hamar betiltották. Hasonló sorsra jutott a fehér színezőként ismert titándioxid, amit 2022. január 20-tól nem használhatnak élelmiszer adalékként az Európai Unióban.

Utolsó témakörben a gombatoxinokról hallhattunk. Ezek azok a hétköznapi mérgek, melyek kimutatása nehézkes, hiszen nagyon kis mennyiségben már kifejtik káros hatásukat, és az élelmiszerek jelentős részében jelen vannak. Ezeket a mikotoxinokat a jövőben sokkal inkább szem előtt kell tartani, mint eddig.

 

Az előadás, valamint az azt követő szakmai beszélgetés nagyon érdekes és hasznos volt mindannyiunk számára. A következő Alumni programunk a gyógyszerkísérletekről fog szólni május 30-án, ahova várjuk az érdeklődőket!

Második program

A Magyar Tudományos Akadémia Alumni programjának keretében 2022. május 30-án érkezett a fonyódi Mátyás Király Gimnáziumba Dr Bagdy György a Semmelweis Egyetem Gyógyszerhatástani Intézetének vezetője. Gyógyszerkutatás témakörben tartott előadást.

 Először életútjának fontos állomásairól mesélt. Az első fontos szakasz a középiskola éveire tehető, amikor a fizika és a matematika mellett a biológia felé fordult az érdeklődése. Édesanyja orvos, sokat beszélt a fiúnak  a bacilusok, vírusok felfedezéséről, a gyógyszerek hatásairól. Ezek hatására biológusnak készült az ELTE-re, de végül gyógyszerész képzésre jelentkezett. Az itt tanult kémia, fizika, biofizika erős alapot jelentett számára a későbbi kutatásaiban. Gyógyszerész hallgatóként Országos Diákköri kutatásai miatt került az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetbe, ahol a fiatal neurológusok, pszichiáterek jó szívvel fogadták. Itt a célja különböző kutatási módszerek kialakítása, vizsgálatok indítása volt. Az itt gyűjtött mintáiból a Kísérleti Orvostudományi Intézetben lettek mérési eredmények. A diploma után 1986-tól az Amerikai Egyesült Államokba kapott ösztöndíjat öt évre. 2002-től az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet igazgatója lett, amelyet 2007-ben sajnos bezárták. Az itt folyó kutatások félbe maradtak, illetve néhányat európai uniós projektek keretében tudtak folytatni. A kutatások később a Semmelweis Egyetem falain belülre kerültek.. Az egyetemi oktatás során egyre több hallgató gyűlt köré, egyre nagyobb csoportban dolgozott. Nem sokkal később a Semmelweis Egyetem Gyógyszerhatástani Intézetének professzora lett.

Kutatásai témái:

  •  a migrén –CGRP összefüggés vizsgálata

  •  a szerotonin szerepe az epilepsziában,

  •  a gének és a környezeti hatások kölcsönhatásai depresszióban,

  •  az extasy drog hatásai az agyra (ebből könyve is született az Európai Unió támogatásával),

  •  a szerotonin szerepe a hormonális szabályozásában

Kutatásaiban számos doktorandusz hallgató kapcsolódott be és szerzett tudományos fokozatot.

A gyógyszerkutatásban az új gyógyszerek kifejlesztése és a felhasználóhoz való eljuttatása hosszú folyamat, 10-15 évig is tarthat. Az első szakasz a preklinikai vizsgálatokat foglalja össze. Itt molekuláris vizsgálatok folynak, illetve az állatkísérletekre is sor kerül. Itt a lehetséges kémiai vegyületek nagy része kiesik a további vizsgálatok bevonásából. Ha az új vegyület ezen a szakaszon sikerrel teljesít, akkor következik a klinikai vizsgálat szakasza, amelyben már betegeken figyelik a gyógyszer hatását. Amennyiben ezen a fázison is túljut az adott hatóanyag, akkor jöhet a törzskönyvezés, gyártás és a forgalomba hozatal. Ez a legrövidebb szakasz.

De hogyan is kezdhetünk el egy új gyógyszert kifejleszteni?

Első lépés (unmeet need) a felismerés, hogy az adott betegségre nincs jó gyógyszer. Itt elindul a betegség molekuláris okainak megismerése, kialakulásának feltárása, kutatása. A molekuláris okok feltárása után olyan vegyületek után kutatnak, amelyek ezekre a folyamatokra hatnak. A hatásmechanizmus elvi kidolgozása után következik a célpont validálása, azaz megvizsgálni azt, hogy a betegség kialakulására hat-e a gyógyszer, illetve arra a fehérjére hat-e a gyógyszer amire szeretnénk.

Az előadó egyik kedvenc kutatási területe a migrén és az ehhez kapcsolódó gyógyszerek kutatása. A migrén a lakosság kb 10%-át érinti enyhébb vagy súlyos formában. A migrén gyógyszeres kezelésének két útja van, a megelőzés és a rohamkezelés, rohamoldás. Dr Bagdy György és csoportja a megelőző gyógyszeres kezelés kutatásában ért el nemzetközi szinten is elismert eredményeket. A vérben lévő CGRP tartalom mérésével előre jelezhető a migrénes roham. A CGRP szint szabályozás, mint gyógyszer célpont jelent meg a kutatások eredményeiben. Az általa vezetett kutatócsoport eredményei alapján jutottak el ma Magyarországon is használt migrént megelőző gyógyszerek használatához.

Sok kérdés hangozz el a hallgatóság köréből az előadás végén, melyekre Professzor úr kimerítő válaszokat adott.

 

Köszönjük az előadását! Köszönjük hogy eljött hozzánk!

Harmadik program

Üvegleletek titkai

 

MTA ALUMNI előadás a gimnáziumban

 

 

November 7-én a Magyar Tudományos Akadémia előadássorozatának 3. előadásához értünk a Mátyás Laborban. Dr. Fórizs István „Üvegleletek titkai” című előadásának keretében először saját tudományos pályájának legfontosabb állomásait mutatta be: először izotópgeokémiával foglalkozott, majd templomi freskók maradványait elemezte, ezt követően az üvegek összetétele és kémiai jellemzőik felderítése került érdeklődésének középpontjába.

Jelenleg a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Földtani és Geokémiai Intézet munkatársa. Az, hogy a tudomány megítélése szempontjából az üvegek szerkezetének, összetételének a kutatása, fejlesztése milyen fontos terület, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 2021-ben a fizikai Nobel-díjat 3 olyan tudósnak ítélték oda, akik üvegekkel foglalkoztak.

Az előadás keretében érdekes áttekintést kaphattunk a különböző történelmi korok üvegleleteiről, így például a kb. 5 000 éves föníciai üvegekről, majd az egyiptomi fajanszokról. A Kárpát-medencében a szkíták, később a kelták, majd a rómaiak hagytak üvegleleteket maguk után. A kelta korból származó üvegkarperecek igazán lenyűgöző látványt nyújtottak. Ma is viselhetné bárki őket. A IV. századból a Szekszárd környékéről előkerült lelet igazi ritkaságszámba megy. Az avarok a VI – VII. században főleg nyakláncokat és szemes üveggyöngyöket hagytak maguk után.

De miből készül az üveg?

A kvarchomok 1720 °C-os olvadáspontját a Na, K jelentősen csökkenti. Úgynevezett hordozóanyagként sziksót, fahamut és ólmot használtak. Ékírásos agyagtáblákon Kr.e. 1 500 körül az üveggyártás folyamatáról lehetett olvasni. Mai értelemben ezek az akkori kor „szakkönyvei” voltak. Különlegesen szépek az ún. vörös (opak) üvegek, melyet rézzel színeztek. A vas szerepéről is ejtett néhány szót előadónk. Megtudhattuk, hogy a vasat nem az olvasztás első fázisában teszik az üvegbe, valamint azt, hogy a vas úgynevezett belső redukálóként működik. Az üvegkészítés tudásának eljutását a mai Irak területéről Írországig és Skandináviáig térképen követhettük nyomon.

Esettanulmányként az Árpádkori üveggyöngyök történetét mutatta be előadónk.

Szintén térképen követhettük nyomon a Kínában Kr.e. II. századból feltalált ezüstfóliás üveggyöngy útját a Selyemúton keresztül Európába. Megtudhattuk, hogy a szakma számára különösen nagy jelentőségű volt a tatárjárás korából előkerült, igazi kuriózumnak számító üvegek vizsgálata.

Dr. Fórizs István előadása bemutatta számunkra, hogy milyen izgalmas, mikor egymástól nagyon távolinak tűnő két tudományt, mint a kémiát és a régészetet összekapcsolják egymással és így próbálnak tudományos problémákra válaszokat keresni.

Az előadást egy kötetlen szakmai beszélgetés követte, melyen Dr. Fórizs István és a reál munkaközösség, valamint a labor munkatársai vettek részt.

Negyedik program

Dr Fehérvári Imre: Emberi recycling

A Magyar Tudományos Akadémia Alumni program keretében 2022. november 8-án került sor a negyedik előadásra fonyódi Mátyás Király Gimnáziumban Dr Fehérvári Imre sebész, proktológust a Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Gasztroenterológiai Osztályáról.

 

Előadónk a szervátültetés történetéből, folyamatából, nehézségeiről és örömeiről osztott meg velünk pillanatképeket. Bemutatott egy ikont, amelyen Szent Kozma és Szent Damjan lábtranszplantációt végzett. A műtét érdekessége az volt, hogy a lábszár donor szerecsen volt, a recipiens fehér ember. Diocletianus római császár idejében éltek és tevékenykedtek, ma ők az orvosok, sebészek védőszentjei. Elmesélte, hogy a magyarországi első májátültetést végző szegedi orvost bíróság elé idézték csonkítás miatt, aki a további kísérleti fázisban lévő gyógyszeres kezeléseket így már nem folytathatta. Az akkori átültetett máj donorja ma is él, és jó egészségnek örvend, testvére, aki a máj egy darabját kapta, már nincs az élők sorába.

 

A kezdeti nehézségek ellenére a magyarországi szervátültetések a világban elvégzett műtétek idejét szorosan követik, amire méltán büszkék lehetünk (világon az első veseátültetés 1954-ben Bostonban volt, 8 évvel később Magyarországon is sikeres veseátültetés történt). Az előadásból megtudhattuk, hogyan, milyen körülmények között és milyen feltételekkelhasználhatóak az agyhalottak szervei transzplantációra, hogyan működik a donor kártya, és miként adhatunk beleegyező nyilatkozatot a szerveink „újrahasznosítására”.

Megtudtuk, hogy a vese az, ami a legtovább bírja testen kívül (24 óra), és a szív illetve a hasnyálmirigy, amelyeket a legrövidebb idő alatt át kell ültetni. Ezen szervek esetében erre 12 órája van a sebészcsoportnak. Bepillantást kaphattunk abba is, hogy hogyan szállítják a szerveket, illetve a kevésbé egészséges, de még megfelelő állapotú szerveket hogyan gyógyítják meg mesterségesen, még a beültetés előtt. Beleláthattunk a nehézségekbe, amikor megjön a telefon éjjel háromkor, hogy van egy beültethető szív és azonnal kell dönteni, hogy van-e hozzá megfelelő recipiens, az műtétre kész állapotban van-e, a kórházba tud-e érni időben, a műtétre a csapat és a felszerelések elérhetőek-e, készen állnak-e, minderre legfeljebb 12 órája van a csapatnak.

A szervátültetésen átesett emberek segítségében részt vesz a Magyar Szervátültetettek Szövetsége. Ebben a szervezetben orvosok, szervre várók és új szervvel élő emberek segítik egymást, egy élő közösséget alkotva.

 

A diákság számára az Előadó megmutatta azon irányait ennek az orvosi szegmensnek, amelyek még megoldásra, fejlesztésre várnak, mint például : robotok által elvégezhető műtétek, műszervek működésének stabilizálása, méretének fejlesztése, őssejtek felhasználásával szervek mesterséges előállítása ( ma egér húgyhólyagot előállítani már rutinfeladatnak számít), az immunszupresszív
gyógyszerek használatának optimalizálása.

Az előadást követően a természettudományos munkaközösség tagjai az előadóval szakmai beszélgetést folytattak, ahol professzor úr kifejtette nézeteit a természettudományok tanulásának fontosságáról, mesélt saját hollandiai tapasztalatairól, ahol tanulmányainak egy részét végezte és erre az időre a családja is elkísérte.

Köszönjük, hogy eljött hozzánk!