Mátyás Király Gimnázium és Kollégium
Fonyód
8640 Fonyód, Hunyadi János u. 3
Telefon: +36 85 / 561 - 960
Fax: +36 85 / 561 - 966
e-mail: titkarsag@liveedu.matyas-fonyod.hu
OM azonosító: 034145
Megvalósult Magyarország Kormányának támogatásával.
MTA Alumni
A Középiskolai MTA Alumni Program a mára kutatóvá érett diákok segítségével, egykori alma materükhöz fűződő kapcsolatukra építve viszi közelebb a középiskolás fiatalokhoz a tudományos gondolkodás értékeit tudomány-népszerűsítő előadások és az azokat követő beszélgetések formájában. A 2020 végén kiküldött felhívásra 2022 februárjáig csaknem 1600 kutató jelentkezett, akik szívesen tartanának előadást saját iskolájukban, de a legtöbben más középiskolákban is. Nevük, kutatási témáik és iskolapreferenciáik az alábbi webcímen elérhető felületen láthatók:
https://mtadb.knack.com/kzpiskolai-mta-alumni-program-eladk#kezdlap/
2022-es év
Középiskolai MTA Alumni Program a Mátyás Király Gimnáziumban
Az első előadásra 2022. április 25-én került sor a középiskolai MTA Alumni Program keretében. Dr Fodor Péter Élelmiszerbiztonság címmel tartott rendkívül hasznos és érdekes előadást diákjainknak és kollégáinknak az iskola Mátyás laborjában.
A Professzor úr a Magyar Agrár - és Élettudományi Egyetem Élelmiszertudományi és Technológiai Intézet Élelmiszerkémia és Analitika Tanszékén dolgozik, ahol elmondása szerint elsősorban analitikai mérésekkel foglalkozik.
Előadása során több, laikusok számára is érdekes témát érintett. Az elején mindjárt egy mindenki számára elgondolkodtató kérdéssel nyitott: vajon minden esetben a biogazdálkodás-e a célravezető? A csattanó maszlag példája rendkívül elgondolkodtató volt, ugyanis ez a mérgező gyomnövény a növényvédőszerek hiányában bejuthat akár az élelmiszerekbe, így előfordult már kisgyermekeknek készített kölesgolyókban is. A csattanó maszlag magja atropint tartalmaz, ami káros az idegrendszer fejlődésére.
Az arzénről, annak mérgező hatásáról már mindenki hallott. A Professzor úr figyelmünkbe ajánlotta Móricz Zsigmond Tiszazugi méregkeverők című művét, amely a XX. század elején történt valós eseményeken alapul.
Ki gondolta volna, hogy a tenyésztett lazac azért egészségesebb, mint a vadlazac, mert utóbbi úgy is az asztalunkra kerülhet, hogy nem tudjuk milyen káros anyagok kerültek bele.
Az előadás során érintettük még a króm a táplálkozásunkban betöltött szerepét. Majd az egészséges vízfogyasztásra hívta fel a hallgatóság figyelmét. Bátran fogyasszunk csapvizet, ugyanis sokkal kisebb az ökológiai lábnyoma, mint a palackos víz fogyasztásának!
Az élelmiszerekkel kapcsolatban kitért az E 153 -as számú szénre, amit gyakran használtak akár fagyiban is a fekete szín eléréséhez. Mivel azonban a szén nagy adszorpciós képességgel rendelkezik, az emésztőrendszerben a vitaminokat, ásványi anyagokat is megköti, ezáltal hiánybetegség léphet fel, ezért ezt az adalékot hamar betiltották. Hasonló sorsra jutott a fehér színezőként ismert titándioxid, amit 2022. január 20-tól nem használhatnak élelmiszer adalékként az Európai Unióban.
Utolsó témakörben a gombatoxinokról hallhattunk. Ezek azok a hétköznapi mérgek, melyek kimutatása nehézkes, hiszen nagyon kis mennyiségben már kifejtik káros hatásukat, és az élelmiszerek jelentős részében jelen vannak. Ezeket a mikotoxinokat a jövőben sokkal inkább szem előtt kell tartani, mint eddig.
Az előadás, valamint az azt követő szakmai beszélgetés nagyon érdekes és hasznos volt mindannyiunk számára. A következő Alumni programunk a gyógyszerkísérletekről fog szólni május 30-án, ahova várjuk az érdeklődőket!
Második program
A Magyar Tudományos Akadémia Alumni programjának keretében 2022. május 30-án érkezett a fonyódi Mátyás Király Gimnáziumba Dr Bagdy György a Semmelweis Egyetem Gyógyszerhatástani Intézetének vezetője. Gyógyszerkutatás témakörben tartott előadást.
Először életútjának fontos állomásairól mesélt. Az első fontos szakasz a középiskola éveire tehető, amikor a fizika és a matematika mellett a biológia felé fordult az érdeklődése. Édesanyja orvos, sokat beszélt a fiúnak a bacilusok, vírusok felfedezéséről, a gyógyszerek hatásairól. Ezek hatására biológusnak készült az ELTE-re, de végül gyógyszerész képzésre jelentkezett. Az itt tanult kémia, fizika, biofizika erős alapot jelentett számára a későbbi kutatásaiban. Gyógyszerész hallgatóként Országos Diákköri kutatásai miatt került az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetbe, ahol a fiatal neurológusok, pszichiáterek jó szívvel fogadták. Itt a célja különböző kutatási módszerek kialakítása, vizsgálatok indítása volt. Az itt gyűjtött mintáiból a Kísérleti Orvostudományi Intézetben lettek mérési eredmények. A diploma után 1986-tól az Amerikai Egyesült Államokba kapott ösztöndíjat öt évre. 2002-től az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet igazgatója lett, amelyet 2007-ben sajnos bezárták. Az itt folyó kutatások félbe maradtak, illetve néhányat európai uniós projektek keretében tudtak folytatni. A kutatások később a Semmelweis Egyetem falain belülre kerültek.. Az egyetemi oktatás során egyre több hallgató gyűlt köré, egyre nagyobb csoportban dolgozott. Nem sokkal később a Semmelweis Egyetem Gyógyszerhatástani Intézetének professzora lett.
Kutatásai témái:
-
a migrén –CGRP összefüggés vizsgálata
-
a szerotonin szerepe az epilepsziában,
-
a gének és a környezeti hatások kölcsönhatásai depresszióban,
-
az extasy drog hatásai az agyra (ebből könyve is született az Európai Unió támogatásával),
-
a szerotonin szerepe a hormonális szabályozásában
Kutatásaiban számos doktorandusz hallgató kapcsolódott be és szerzett tudományos fokozatot.
A gyógyszerkutatásban az új gyógyszerek kifejlesztése és a felhasználóhoz való eljuttatása hosszú folyamat, 10-15 évig is tarthat. Az első szakasz a preklinikai vizsgálatokat foglalja össze. Itt molekuláris vizsgálatok folynak, illetve az állatkísérletekre is sor kerül. Itt a lehetséges kémiai vegyületek nagy része kiesik a további vizsgálatok bevonásából. Ha az új vegyület ezen a szakaszon sikerrel teljesít, akkor következik a klinikai vizsgálat szakasza, amelyben már betegeken figyelik a gyógyszer hatását. Amennyiben ezen a fázison is túljut az adott hatóanyag, akkor jöhet a törzskönyvezés, gyártás és a forgalomba hozatal. Ez a legrövidebb szakasz.
De hogyan is kezdhetünk el egy új gyógyszert kifejleszteni?
Első lépés (unmeet need) a felismerés, hogy az adott betegségre nincs jó gyógyszer. Itt elindul a betegség molekuláris okainak megismerése, kialakulásának feltárása, kutatása. A molekuláris okok feltárása után olyan vegyületek után kutatnak, amelyek ezekre a folyamatokra hatnak. A hatásmechanizmus elvi kidolgozása után következik a célpont validálása, azaz megvizsgálni azt, hogy a betegség kialakulására hat-e a gyógyszer, illetve arra a fehérjére hat-e a gyógyszer amire szeretnénk.
Az előadó egyik kedvenc kutatási területe a migrén és az ehhez kapcsolódó gyógyszerek kutatása. A migrén a lakosság kb 10%-át érinti enyhébb vagy súlyos formában. A migrén gyógyszeres kezelésének két útja van, a megelőzés és a rohamkezelés, rohamoldás. Dr Bagdy György és csoportja a megelőző gyógyszeres kezelés kutatásában ért el nemzetközi szinten is elismert eredményeket. A vérben lévő CGRP tartalom mérésével előre jelezhető a migrénes roham. A CGRP szint szabályozás, mint gyógyszer célpont jelent meg a kutatások eredményeiben. Az általa vezetett kutatócsoport eredményei alapján jutottak el ma Magyarországon is használt migrént megelőző gyógyszerek használatához.
Sok kérdés hangozz el a hallgatóság köréből az előadás végén, melyekre Professzor úr kimerítő válaszokat adott.
Köszönjük az előadását! Köszönjük hogy eljött hozzánk!
Harmadik program
Üvegleletek titkai
MTA ALUMNI előadás a gimnáziumban
November 7-én a Magyar Tudományos Akadémia előadássorozatának 3. előadásához értünk a Mátyás Laborban. Dr. Fórizs István „Üvegleletek titkai” című előadásának keretében először saját tudományos pályájának legfontosabb állomásait mutatta be: először izotópgeokémiával foglalkozott, majd templomi freskók maradványait elemezte, ezt követően az üvegek összetétele és kémiai jellemzőik felderítése került érdeklődésének középpontjába.
Jelenleg a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Földtani és Geokémiai Intézet munkatársa. Az, hogy a tudomány megítélése szempontjából az üvegek szerkezetének, összetételének a kutatása, fejlesztése milyen fontos terület, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 2021-ben a fizikai Nobel-díjat 3 olyan tudósnak ítélték oda, akik üvegekkel foglalkoztak.
Az előadás keretében érdekes áttekintést kaphattunk a különböző történelmi korok üvegleleteiről, így például a kb. 5 000 éves föníciai üvegekről, majd az egyiptomi fajanszokról. A Kárpát-medencében a szkíták, később a kelták, majd a rómaiak hagytak üvegleleteket maguk után. A kelta korból származó üvegkarperecek igazán lenyűgöző látványt nyújtottak. Ma is viselhetné bárki őket. A IV. századból a Szekszárd környékéről előkerült lelet igazi ritkaságszámba megy. Az avarok a VI – VII. században főleg nyakláncokat és szemes üveggyöngyöket hagytak maguk után.
De miből készül az üveg?
A kvarchomok 1720 °C-os olvadáspontját a Na, K jelentősen csökkenti. Úgynevezett hordozóanyagként sziksót, fahamut és ólmot használtak. Ékírásos agyagtáblákon Kr.e. 1 500 körül az üveggyártás folyamatáról lehetett olvasni. Mai értelemben ezek az akkori kor „szakkönyvei” voltak. Különlegesen szépek az ún. vörös (opak) üvegek, melyet rézzel színeztek. A vas szerepéről is ejtett néhány szót előadónk. Megtudhattuk, hogy a vasat nem az olvasztás első fázisában teszik az üvegbe, valamint azt, hogy a vas úgynevezett belső redukálóként működik. Az üvegkészítés tudásának eljutását a mai Irak területéről Írországig és Skandináviáig térképen követhettük nyomon.
Esettanulmányként az Árpádkori üveggyöngyök történetét mutatta be előadónk.
Szintén térképen követhettük nyomon a Kínában Kr.e. II. századból feltalált ezüstfóliás üveggyöngy útját a Selyemúton keresztül Európába. Megtudhattuk, hogy a szakma számára különösen nagy jelentőségű volt a tatárjárás korából előkerült, igazi kuriózumnak számító üvegek vizsgálata.
Dr. Fórizs István előadása bemutatta számunkra, hogy milyen izgalmas, mikor egymástól nagyon távolinak tűnő két tudományt, mint a kémiát és a régészetet összekapcsolják egymással és így próbálnak tudományos problémákra válaszokat keresni.
Az előadást egy kötetlen szakmai beszélgetés követte, melyen Dr. Fórizs István és a reál munkaközösség, valamint a labor munkatársai vettek részt.
Negyedik program
Dr Fehérvári Imre: Emberi recycling
A Magyar Tudományos Akadémia Alumni program keretében 2022. november 8-án került sor a negyedik előadásra fonyódi Mátyás Király Gimnáziumban Dr Fehérvári Imre sebész, proktológust a Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Gasztroenterológiai Osztályáról.
Előadónk a szervátültetés történetéből, folyamatából, nehézségeiről és örömeiről osztott meg velünk pillanatképeket. Bemutatott egy ikont, amelyen Szent Kozma és Szent Damjan lábtranszplantációt végzett. A műtét érdekessége az volt, hogy a lábszár donor szerecsen volt, a recipiens fehér ember. Diocletianus római császár idejében éltek és tevékenykedtek, ma ők az orvosok, sebészek védőszentjei. Elmesélte, hogy a magyarországi első májátültetést végző szegedi orvost bíróság elé idézték csonkítás miatt, aki a további kísérleti fázisban lévő gyógyszeres kezeléseket így már nem folytathatta. Az akkori átültetett máj donorja ma is él, és jó egészségnek örvend, testvére, aki a máj egy darabját kapta, már nincs az élők sorába.
A kezdeti nehézségek ellenére a magyarországi szervátültetések a világban elvégzett műtétek idejét szorosan követik, amire méltán büszkék lehetünk (világon az első veseátültetés 1954-ben Bostonban volt, 8 évvel később Magyarországon is sikeres veseátültetés történt). Az előadásból megtudhattuk, hogyan, milyen körülmények között és milyen feltételekkelhasználhatóak az agyhalottak szervei transzplantációra, hogyan működik a donor kártya, és miként adhatunk beleegyező nyilatkozatot a szerveink „újrahasznosítására”.
Megtudtuk, hogy a vese az, ami a legtovább bírja testen kívül (24 óra), és a szív illetve a hasnyálmirigy, amelyeket a legrövidebb idő alatt át kell ültetni. Ezen szervek esetében erre 12 órája van a sebészcsoportnak. Bepillantást kaphattunk abba is, hogy hogyan szállítják a szerveket, illetve a kevésbé egészséges, de még megfelelő állapotú szerveket hogyan gyógyítják meg mesterségesen, még a beültetés előtt. Beleláthattunk a nehézségekbe, amikor megjön a telefon éjjel háromkor, hogy van egy beültethető szív és azonnal kell dönteni, hogy van-e hozzá megfelelő recipiens, az műtétre kész állapotban van-e, a kórházba tud-e érni időben, a műtétre a csapat és a felszerelések elérhetőek-e, készen állnak-e, minderre legfeljebb 12 órája van a csapatnak.
A szervátültetésen átesett emberek segítségében részt vesz a Magyar Szervátültetettek Szövetsége. Ebben a szervezetben orvosok, szervre várók és új szervvel élő emberek segítik egymást, egy élő közösséget alkotva.
A diákság számára az Előadó megmutatta azon irányait ennek az orvosi szegmensnek, amelyek még megoldásra, fejlesztésre várnak, mint például : robotok által elvégezhető műtétek, műszervek működésének stabilizálása, méretének fejlesztése, őssejtek felhasználásával szervek mesterséges előállítása ( ma egér húgyhólyagot előállítani már rutinfeladatnak számít), az immunszupresszív
gyógyszerek használatának optimalizálása.
Az előadást követően a természettudományos munkaközösség tagjai az előadóval szakmai beszélgetést folytattak, ahol professzor úr kifejtette nézeteit a természettudományok tanulásának fontosságáról, mesélt saját hollandiai tapasztalatairól, ahol tanulmányainak egy részét végezte és erre az időre a családja is elkísérte.
Köszönjük, hogy eljött hozzánk!
2023-as év
Első program: Dr. Varga György
2023. február 24-én iskolánk névadójának, Mátyás Királynak az emlékére ünnepi műsort szervezett, melyet Dr. Varga György a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kutatócsoport-vezető tudományos főmunkatársa két előadással is színesített.
Első előadásban a klímaváltozásról, annak következményeiről, lehetséges megoldásairól világosította fel az egész diákságot, melyet iskolánk aulájában tartott. Előadását egy formabontó, egyes körökben „dugóhúzónak” nevezett felütéssel kezdte, mellyel diákjaink figyelmét nagyon hatékonyan magához vonzotta. Ez állt egy bocsánatkérésből, melyet az ő generációja nevében üzent a fiatalabbaknak, valamint a mesterséges intelligenciához intézett kérdéséből, melyben arra volt kíváncsi, hogy a diákoknak mit mondana szoftver. Erről aztán nagyon gyorsan megállapította, hogy alkalmazhatatlan, mert akkor minden diák el fog aludni. Ezzel oldott légkört teremtett ehhez a nem éppen könnyű témához.
Ezután bemutatta, hogy mit is jelent a klímaváltozás, és hogy az elmúlt földtörténeti korokban ez hogyan mutatkozott meg, valamint azt is, hogy az elmúlt évtizedekben az emberi tevékenységeknek milyen mérhető hatásai voltak. Előadásának talán az volt a legfontosabb vezérgondolata, hogy minden kijelentése mögött valós mérések, és azok precíz, természettudományos dokumentációja állt, ezzel is felhívva a figyelmet arra, hogy mennyire fontos a problémák tudományos igényességű vizsgálata.
Végül kitért arra, mekkora felelősségünk van, valamint arra, hogy mit tehetünk, mit tehetnek diákjaink. Itt különösen azt hangsúlyozta, hogy az alkalmazkodás kulcsfontosságú a jövőnk szempontjából, és hogy nem érdemes ábrándokat kergetnünk, mert a számok önmagukért beszélnek.
Ezután iskolánk újonnan felszerelt természettudományos laborjában tartott egy előadást azon gyerekeknek, akik előre jelentkeztek erre a programra. Ennek témája a szaharai por, és annak hatása közvetlen környezetünkre. Itt felhívta a figyelmet a por meteorológiai kapcsolatára, valamint nagyon érthetően bemutatta, hogy kutatási eredményeinek milyen kézzelfogható, gyakorlati jelentősége van, különös tekintettel arra, hogy az előrejelzések pontossága milyen gazdasági, politikai, társadalomformáló tulajdonsággal bírnak. Ezután kérdéseket is feltehettünk neki, amivel még közelebb került hozzánk kutatásnak eredménye.
Dr. Varga György megjelenésének iskolánkban azért is volt nagy jelentősége, mert egy évvel ezelőtt már online tartott iskolánk egyik osztályának előadást, valamint ő is itt végzett nálunk, így sok kolléga volt diákjaként fogadta, de akadtunk páran, aki régi osztálytársként üdvözöltük.
Második program: Prof. Dr. Majdán János: A vasúti hálózat életmódra gyakorolt hatása Magyarországon 1918-ig
A 2023/24-es tanévben tovább folytatódtak a Magyar Tudományos Akadémia Alumni program keretében szervezett előadások a Mátyás Király Gimnáziumban. Október 10-én Prof. Dr. Majdán János a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának professzora tartott előadást A vasúti hálózat életmódra gyakorolt hatása Magyarországon 1918-ig címmel.
Professzor úr több tanulmányt, könyvet is írt a vasúttörténet témakörében. A nálunk elhangzott előadásában elsősorban a vasútépítésnek a polgárosodásra, az életmód változására gyakorolt hatásáról esett szó. Mondanivalójában sok sztorival, a Balaton déli partját, így Fonyódot is érintő Déli Vasúttal, illetve a Dél-Dunántúllal kapcsolatos érdekességekkel fűszerezte. Megtudhattuk például, hogy a vasút története a magyar polgári átalakulás egyik kulcsterülete. Ki gondolta volna, hogy a vasúti kocsikban található angol WC, a restik, a sör, a málnaszörp, a rántott szelet, a muskátlik elterjedésében fontos szerepe volt.
„Képzeljük magunkat annak a parasztembernek a helyébe, aki vonatra szállva a Baross Gábor által bevezetett viteldíjrendszer miatt olcsón bejuthatott a megye székhelyére: a falu vasútállomásán találkozott az ipari forradalom vívmányaival és az új szokásokkal, jelenségekkel. A vasútállomáson fúrt vagy ásott kút volt, ami nagy újdonságnak számított, mert garantáltan jó minőségű vizet biztosított. Azt követően megláthatta a rendezett, gondozott virágágyásokat, a kötelezően elhelyezett muskátlival. A MÁV az egész magyar hálózaton kötelezővé tette az állomások virágosítását. Ráadásul a MÁV állomásain magyar muskátlit kellett elhelyezni, ami felfelé nőtt, szemben az osztrák muskátlival, ami lefelé növesztette leveleit és a Lajtántúl vasútállomásait díszítette; ez alapján az utasok még azt is megállapíthatták, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia melyik felében vannak. Ott voltak még a gereblyézett kavicsok, mert minden állomáshelyen fehér folyami kaviccsal kellett kiszórni a várakozó részeket. Ilyennel legfeljebb a főúri kúriákon találkozhatott a már említett képzeletbeli parasztbácsi.”
A vasút jelentős szerepet játszott a társadalmi mobilizációban is. Könnyen lehetett egy parasztgyerekből vasutas, gyarapodhatott a családja a vasúthoz kapcsolódó szociális ellátó rendszer segítségével. Hiszen óriási dolognak, sőt ritkaságnak számított a századfordulón a nyugdíj, az utazási kedvezmény, a szolgálati lakás, munkaruha, stb. 1884-től már női munkaerőt is alkalmaztak. Feltétel csupán a 18. életév betöltése, a fedhetetlen erkölcsiség és a rendezett anyagiak voltak. Nem számít ritkaságnak a vasutas dinasztiák kialakulása sem.
Az előadást követően a természettudományos és a humán munkaközösség tagjai az előadóval szakmai beszélgetést folytattak, ahol professzor úr szívesen mesélt egy másik kedves kutatási témájáról a borok, a borászat történetéről és életmódra gyakorolt hatásáról is.
Köszönjük, hogy eljött hozzánk!
Harmadik program: Dr. Rózsavári Nóra
Dr. Rózsavári Nóra, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Spanyol Tanszék vezetője járt nálunk az Alumni program keretein belül szervezett előadáson.
A téma a spanyol nyelv kultúraközvetítő szerepe volt, mely témakörben megismerkedhettünk azon szavak eredetével, amelyeket a magyar nyelvbe is átvettünk és használunk, és amelyek a spanyol közvetítésével kerültek hozzánk. Betekintést kaphattunk a Krisztus előtti időktől egészen a modern korig az Ibéria félszigetről, illetve a dél-amerikai kontinensről származó szavak etimológiai alakulásáról.
Rózsavári Nóra tanárnő izgalmasan mutatta be nekünk mind nyelvésze ti, mind történelmi szempontból a spanyol nyelv elterjedtségét és alakulását.
Diákjaink szókincse és nézőpontja is bővült az által, hogy példákon keresztül párhuzamba állítottuk a spanyol, magyar és latin szavakat és azok közös eredetét.
Negyedik program: Dr Szalai Zoltán: Élhet-e több mint 8 milliárd ember a Földön?
2023. május 25-én láttuk vendégül az MTA Alumni progtam keretében Dr Szalai Zoltánt Az ELTE TTK Földrajz– és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék oktatóját Élhet-e több mint 8 milliárd ember a Földön? ( avagy: Tényleg a klímaváltozás a legnagyobb problémánk?) című előadásával.
Az előadás első részében a talaj szolgáltató képességével ismerkedtünk, ami a növények szempontjából elengedhetetlen. A növények fejlődéséhez szükséges szén-dioxidot megkötik a levegőből, a tápelemeket és a vizet a talajból veszik fel, az energiát a napfényből gyűjtik, és ezek segítségével szerves anyagot állítanak elő.
A talaj feladata, hogy a csapadékot megfogja és időben elnyújtva biztosítsa a növények számára a vizet. A talaj akkor termékeny, ha tud elegendő vizet és a mállásból felszabaduló tápanyagot szolgáltatni. Ha ezek közül valamelyik elfogy a talajból, a termőképessége lecsökken. Ezen hatások vezettek a történelem folyamán éhínségek kialakulásához. Egy ökoszisztémában a termelők a növények, fogyasztók az állatok és a lebontók a gombák és a baktériumok. Ezek hálózatot alkotnak. A tápelemek a táplálkozási szintek révén körforgásban vannak. Ez a körforgásos gazdálkodás alapja.
Ami a körforgásból eltávozik (talajerózió, kimosódás) az veszteségként jelenik meg a körforgásban. Az agrárökoszisztémát vizsgálva a veszteség sokkal nagyobb, hiszen a termés betakarításával sok tápelemet, vizet elviszünk a rendszerből, ami hiányozni fog, ha nem pótoljuk. A történelem folyamán a mezőgazdaságban a tápanyag utánpótlás módszereit tekintettük át. (pl: ókori Egyiptomban a Nílus áradásával a hordalék lerakással történt, Római Birodalomban a kétnyomásos gazdálkodás, Norfolki vetésforgó használata).
A mai mezőgazdaság célja, a hatékony, minél kisebb területen történő termelés. Ezt a műtrágyák használatával tudjuk elérni és fenntartani. Nincs idő megvárni a természetes mállási folyamatokat, ezért a tápanyagokat mesterségesen pótoljuk. Amennyiben a talajerő utánpótlás nem teljesül, akkor a termőterületek legfeljebb 2 milliárd ember ellátására alkalmasak. Urbanizáció következtében a legjobb minőségű mezőgazdasági területek a művelés alól kivonódtak.
A 2000-es évektől folyamatosan nő az éhezők aránya, napjainkban kb 800 millió ember nem jut megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékhoz. Ez további kérdéseket vet fel az élelmiszerhulladékok kezelése és a felelős területhasználattal kapcsolatban amelyek megoldása a most iskola padban ülő diákok feladata.
Ötödik program:
Prof. Dr. Losoncz Miklós:
Gazdasági globalizáció és fenntarthatóság
A 2023/24-es tanévben a Magyar Tudományos Akadémia Alumni program keretében szervezett előadások sorát a Mátyás Király Gimnáziumban 2023. november 7-én Prof. Dr. Losoncz Miklós az MTA doktora, a Budapesti Gazdasági Egyetem tanára folytatta. Előadásának tömör címe egy történelmi távlatokban is messzire nyúló témát takart.
Professzor úr az előadásában igyekezett felvázolni a globalizáció rövid történetét. Hiszen a globális világgazdaság az egész világot behálózó gazdasági rendszer, melynek kialakulása a nagy földrajzi felfedezések és a gyarmatosítások koráig nyúlik vissza. De valódi globális világgazdasági rendszerről csak a 20. század végétől beszélhetünk.
Kitért arra is, hogy a szűkebb értelemben vett gazdasági globalizációval együtt jár az életmód globalizációja. A gazdasági globalizáció megteremtette a feltételeit annak, hogy a legkülönfélébb értékek, gondolatok, ideák, szemlélet- és életmódok bekerüljenek a világ vérkeringésébe és hassanak egymásra. A globális fogyasztói társadalom globálisan megjelenő életmódokat és mintákat jelenít meg, melyek hatással lehetnek az életüket alapvetően lokális környezetben leélő társadalmi csoportokra is. Mindennek szimbólumai azok a globális termékek, vállalatok, üzlethálózatok, amelyeket a Föld legkülönfélébb pontjain fogyasztanak, illetve használnak az emberek.
Példákat hozott a globalizáció pozitív és negatív hatásaira egyaránt. A pozitív vélemények között első helyen szokott szerepelni, hogy a globalizáció hatalmas lehetőségeket ad a világméretű szegénység leküzdésére. Vagy például a globalizációs folyamatok (majdnem) mindenki számára megteremtették a hírek és az információ megszerzésének lehetőségét. Ugyanakkor a negatív kritikák között előkelő helyet foglalnak el azok, amelyek szerint a kisebb-nagyobb közösségeket tönkreteszi a globalizációs „egyen kultúra”, ami ráadásul leginkább amerikanizálódást jelent. Illetve egyértelműen a negatív hatások közé sorolhatjuk az illegális pénzmozgásokat, a fegyver- és kábítószerkereskedelem világméretűvé válását, illetve a betegségek gyors terjedését és a környezetpusztítás globálissá válását.
Végül igyekezett bemutatni a globalizáció jövőjével kapcsolatos elképzeléseket is szem előtt tartva a globalizáció és fenntarthatóság összefüggéseit. Fontos kérdés, hogy folytatható-e a globalizáció a végtelenségig? A válasz, hogy valószínűleg nem. Határt szab ennek maga a fenntarthatóság, mivel a globalizáció jelenleg a környezetet károsító termelésre ösztönöz és így szűkíti a jövő generációinak mozgásterét.
Az előadást követően a természettudományos és a humán munkaközösség tagjai az előadóval szakmai beszélgetést folytattak, ahol szóba került többek között az EU, illetve Magyarország és a globalizáció kapcsolata.
Köszönjük, hogy eljött hozzánk!
Hatodik program:
Dr. Szűcs Gábor:
Feromonok vonzásában: Lepkék és Kutatók
2023 november 27 -én Dr Szűcs Gábor tartott előadást az ALUMNI program keretében a Mátyás Király Gimnázium laborjában. Előadónk munkahelye a HUN-REN ATK Növényvédelmi Intézet Kémiai és Ökológiai (Állattani) Osztálya.
Az előadás fő témája, a rovarok feromonjai voltak.
Nyitó gondolatként: A világ, ahogyan mi látjuk, de a rovarok nem így látják, mindent más színben látnak. Mennyire érzékeny a lepkék orra? A kutatásokból kiderült, ha összehasonlítjuk például az ember és a kutya szaglását, a kutya orra az embernél ezerszer érzékenyebb, de a lepkék szaglása a kutyához viszonyítva ugyanúgy ezerszeres érzékenységgel bír. Mindezt lehet egzakt módszerekkel mérni.
A kutatás nem más, mint utazás az ismeretlenbe.
Ezt követően előadónk nagyobb lépésekben végigment az emberi történelem és tudomány legnagyobb felfedezésein. (Amerika felfedezése, az első mikroszkóp felfedezése, a sejt felfedezése, stb,). Mottónk - Meglátni a „láthatatlant”
Az előadás ezen szakaszában már rátért a konkrét témánkra, a rovarok feromonjaira. Megtudhattuk, hogy Jean Henri Fabre figyelte meg először, hogy hogyan találnak egymásra a tölgyfapohók lepkék.
A kísérlet a következő volt: 1. nőstények ketrecben → hímek jönnek. 2. a nőstények üvegbúra alatt → hímek nem jönnek.
A modern feromonkutatást 1959 -től számíthatjuk. Ekkor fedezték fel a selyemlepke szexferomonját, amit 600 000 nőstény lepkéből 20 év alatt tudtak meghatározni. Tudni kell ehhez, hogy a feromon nagyon kis mennyiség, csak nanogrammokban kimutatható.
Az előadás további részében Dr. Szőcs Gábor az intézetükben végzett feromonkutatásokról beszélt. Többek között a kukoricamolyt vizsgálták, ahol is két nőstény lepkéből fél óra alatt meghatározták a feromonokat gázkromatográf segítségével. Ami 1959 -ben még 20 évig tartott, most fél óra alatt meglett.
Vizsgálták még a vadgesztenye aknázómoly ferromonjait. Fontos tudni, hogy a kutatóknak a feromonok alapján lehet meghatározni, hogy mikor kell permetezni, de illatanyag szűrő kell hozzá, majd oldatba kell vinni a feromont.
Majd ezt követően előadónk az intézetben üzemelő rovar szélcsatorna működését magyarázta el számunkra.
Megtudhattuk, hogy bioszenzoros gázkromatográf csak itt van az országban.
Az előadást követően a diákok kérdései következtek, majd a kollégákkal való szakmai megbeszélés zárta a programot.
Hetedik program:
Podani János:
Földindulás az élővilágban
2023 november 21-én Podani János tartott előadást a fenti címmel a fonyódi Mátyás Király Gimnázium Mátyás Laborjában. Podani János az ELTE nyugalmazott professzora, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Fő kutatási területe az élővilág rendszerezése és annak evolúciója.
Előadásában először a rendszerezés fontosságáról beszélt. Mindenki számára meglepő volt, hogy becslések szerint ma még a szárazföldi fajok 85% -a, a tengeri fajok pedig mintegy 90% ‑a ismeretlen a tudomány számára.
Ezt követően, az osztályozás és a nyelv szerepének fontosságáról beszélt, valamint arról, hogy a rendszertant az evolúció fényében kell vizsgálni. A korábbi szemlélet Arisztotelésszel kezdődött, ahol ki kell emelnünk „a természet lépcsőiben gondolkodást.”
Ettől fejlettebb Charles Bonet rendszere, - nála már legalább 40 szintje volt a rendszerezésnek. A másik típusú hierarchia Karl Linnéhez kapcsolható, bár az ő rendszerében még nincs benne az evolúció gondolata. Linné nevéhez fűződik a kettős nevezéktan (binominális nomenklatúra), ami azóta is általánosan elfogadott.
Fontos kérdésként merült fel az előadás során: „Hogyan lehet az evolúciót beépíteni a családfakutatásba?”
Lamarck volt az első komoly evolúcióbiológus, aki az állatvilág rokonságát próbálta illusztrálni, bár ebben mai szemmel nézve még komoly hibák voltak.
Darwin négy éves Föld körüli útja komoly előrelépést jelentett a rendszerezés és az evolúció kutatás történetében. Az utazás során készített rajzok egy része megmaradt, egy részét pedig kalandos úton ellopták, majd újra visszakerült. Rajzai ma tetoválások mintázataiban köszönnek ránk újra. 1859 -ben megjelent „A fajok eredete” című művében több részre szakadt gráfként ábrázolta a fajkeletkezés mikéntjét.
Az ember származása című művében a közös ős a legfontosabb az élőlények osztályozásában. A közös ős, ami Darwin szerint az evolúció alapja. E Haeckel - szakított azzal a klasszikus felfogással, hogy az élőlények csak növényekre vagy állatokra oszthatók. Megalkotja az „élet fáját” - tree of life - ami szintén visszaköszön a mai modern tetoválásokban, valamint megtaláljuk az emberi kultúra valamennyi szegmensében. W. Hennig nevéhez fűződik az az elmélet, miszerint a legjobb közelítés a valódi törzsfához az, ami a legkevesebb számú változással jár.
Sajnos hamar lejárt az előadásra szánt időkeret, de a Professzor Úr készséggel válaszolt a diákok által feltett kérdésekre.
Ezt követte egy kötetlen szakmai beszélgetés a kollégák bevonásával, melynek egyik fő iránya a biológia oktatásának, helyzetének megvitatása volt.
Nyolcadik program:
Dr. Batár Levente:
Iskolai zaklatás
A 2023/24-es tanévben a Magyar Tudományos Akadémia Alumni program keretében szervezett előadások sorát a Mátyás Király Gimnáziumban 2023. november 23-án Dr. Batár Levente az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Tanszékének valamint az aszódi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium tanára folytatta. Előadásának tömör címe: Iskolai zaklatás, egy nagyon nehéz, de megkerülhetetlen téma napjaink iskolai életében.
Batár Levente tanár úr nyelvészetből doktorált, értekezésének címe: A nyelvi agresszió hatásmechanizmusa. Kutatási területei a pragmatika és a szociolingvisztika.
Az általa vezetett foglalkozás első részében egy alapos, minden fontos ismeretre kiterjedő előadást hallhattunk a zaklatás és a bullying mibenlétéről, formáiról, a bármilyen közösségben előforduló szerepekről. Leegyszerűsítve a bullyingnek három szereplője van: a bántalmazó, a bántalmazott és a szemlélő. Megtudhattuk, hogy a megelőzésben nagyon fontos szereplő a közösség, ahol a kialakult szabályok, értékrend alapján eldől, hogy mi a megengedhető és mi nem az. Nap, mint nap a gyerekekkel lévő felnőtteknek kell normákat felállítani, és jelezni a közösségnek, ha valami bántó. Szerencsés, ha a gyerekek a problémáikkal, az őket ért sérelmekkel a felnőttekhez fordulhatnak. Azonban nem jó az a hozzáállás a felnőttek részéről, hogy őket is csúfolták. Régebben ezek a problémák zömmel megmaradtak az iskola falain belül és onnan kilépve a bántalmazott gyerekek biztonságos környezetbe léphettek vissza. Az online világban azonban a nap 24 órájában ki vannak téve ennek a veszélynek. Az előadó szerint a helyzetet csak szeretettel lehet kezelni, mivel mindkét oldalon traumák állhatnak a háttérben.
A foglalkozás második felében a részt vevő diákok interaktív módon ötletelhettek konkrét szituációk megoldásáról, elmondhatták a véleményüket, tapasztalataikat. Legvégül tanár úr több a témát feldolgozó filmet, illetve regényt is ajánlott, pl. 7 nap. Az osztály vesztese. Illetve felhívta a figyelmet az online és telefonos segítségkérés lehetőségeire, pl. Kék vonal, HelpApp, 116-123-as telefonszámon hívható lelki elsősegély.
Az előadást követően a téma iránt érdeklődő kollégák az előadóval szakmai beszélgetést folytattak, ahol szóba kerültek többek között az angol nyelvtanítással kapcsolatos praktikumok is. Mivel tanár úr angol szakosként több, a kollégák által is használt kurzuskönyv szerzője.
Köszönjük, hogy eljött hozzánk!
